MAFFIA könyvek / Puzo,Cohen,Talese,Gray / 8 db 6400 ft

Ha a többi eladó könyv közül másikat is megvennéd,összeválogathatod és felteszem külön aukcióba,úgy tudod leütni!

A szicíliai  

Kietlen, vörös föld és perzselő nap, vendetta, gyilkosság és árulás, omladozó görög templom és normann kastély, forró szenvedély és dicső történelem, vér és halál – Szicília. 
1943-ban egy hegyi ösvényen sajtcsempészés közben elkapnak egy apollói szépségű húszéves fiút, aki az ínséges időkben így kénytelen segíteni családján. Az őt megsebesítő csendőrt a fiú, igaza büszke tudatában, lelövi. A lövés nemcsak a carabiniere, de az ő sorsát is megpecsételi: egész életére törvények kívülivé válik. Turi Giuliano – mert őrólva van szó – egyre szaporodó bandájával a hegyekből vívja szabadságharcát szeretett Szicíliája felszabadításáért. Számos rablás után és jó néhány csendőr meg áruló holttestén átlépve azonba ráébred, hogy fő ellensége nem a mindenkori korrupt és nemtörődöm római kormány, hanem a sziget minden zugát pókhálóként átszövő maffia. Amikor pár év múlva a már-már önmaga legendájává lett bandita, a gazdagok kifosztója, szegények gyámola Isten és Szicília nevében kivégez hat kisebb maffiavezérét, akik nem engedik földet bérelni a nincstelen parasztokat, a „tiszteletre méltó” Don Croce Malo „ a főnökök főnöke” belátja, hogy ők ketten nem férnek meg többé egymás mellett a szigeten: vagy őneki, vagy Turi Giulianónak kell meghalnia. 
Mario Puzo korábbi világhírű bestsellerének, A Keresztapá-nak egyik epizódját bővítette lebilincselő kalandregénnyé A szicíliai-ban: az 1950-ben kétéves szicíliai száműzetéséből az Egyesült Államokba épp visszatérni szándékozó Michael Corleone üzenetet kap apjától, hogy menekítse ki Amerikába Turi Giulianót…

A negyedik K   

Francis Xavier Kennedy, a „negyedik K” három éve az Egyesült Államok elnöke. Kezdeti népboldogító elképzelései sorra megbuktak a Kongresszus és a nagytőke ellenállásán, már senki nem szereti igazán, csak a fehér házi stábja hű hozzá. 
Rómában tanuló lányát, Theresát terroristák rabolják el, majd Serhaben arab olajszultánságba viszik, és ezzel egyidejűleg egy romantikus olasz terrorista – húsvétvasárnap! – golyót röpít a pápa fejébe. A bajokat tetézi, hogy két ifjú fizikus egy mini atombombát helyezett el New York egyik legforgalmasabb pontján, hogy felhívja a világ figyelmét a nukleáris energia veszélyeire… Kennedy agyábam mindez hatalmas összeesküvéssé áll össze, általános támadássá az USA világhatalmi tekintélyének lerombolására. Liberális és keresztényi elveit föladva ultimátumot intéz a szultánhoz, a terroristák cinkosához: ha nem adja vissza a lányát, országát eltörli a föld színéről – szándéka komolyságának bizonyítékául huszonnégy óra múlva porig fogja bombáztatni a szultánság amerikai pénzen épült olajvárosát, Dakot. A szultán nem hisz neki, mert tudja, hogy a Kongresszus a beszámíthatatlannak tartott elnök elmozdítására készül… 
Hogy megmenekül-e kedves Theresa Kennedy, elkerüli-e Serhaben a pusztulást, miként alakul az elnök és a Kongresszus késhegyik menő harca, fölrobban-e a New York-i bomba, és egyáltalán: sikerül-e a „negyedik K”-nak változtatni a Kennedyk szokványos sorsán – mindenki megtudhatja aki elolvassa Mario Puzónak (1920), a Keresztapa és A szicíliai szerzőjének lebilincselően izgalmas kalandregényét. 
De aki mélyebb igazságokra vágyik, az sem maradt kielégíthetetlen: elborzadva láthatja, micsoda veszélyeket rejt a túlzott küldetéstudattal bíró demokratikus hatalom, vagy – erkölcsi értelemben – milyen sokat árthat a jót akarás bármi áron, bármilyen eszközökkel…

Az utolsó keresztapa   

Mario Puzo huszonhét évet várt, hogy folytassa a Keresztapát. Ez a regény persze nem a régi cselekmény folytatása, szó sincs Corleonékről. Annál több a Clericuziókról. Pénz és hatalom, erő és erőszak, intrikák és pozícióharc, na és természetesen szerelem, ezekről a jól bevált témákról szól Puzo könyve, de híven tükrözve az első keresztapa-történet óta eltelt időben bekövetkezett változásokat. Ez már egy más kor, mások a célok, az eszközök keményebbek – és mások az emberek is. A régi és az új menthetetlenül össze kell csapjon. Egy családon belül is.

A keresztapa visszatér    

A keresztapa visszatér című regényben megjelennek a már jól ismert legendás alakok: Tom Hagenj, a Corleone család ügyvédje és consigliéréje, aki Nevadában politikai pályára lép, miközben igyekszik megvédeni a fivérét, Francesca Corleone, Michael elhunyt bátyjának Sonnynak a lánya, aki váratlanul megismeri a család igaz történetét, és keserves döntés elé kerül, Don Louie Russo, a chicagói maffia feje, aki ostobának tetteti magát, de körmönfont tervet sző, hogy befurakodjon Corleonéék felségterületére, Peter Clemenza, a Corlenonék jól megtermett alvezére, aki mindenki másnál többet tud a család titkairól, M. Corbet Shea nagykövet, a szesztilalom éveinek szeszcsempész és Corleonéék üzletfele, aki szeretné, ha a fiát választanák elnöknek – és ehhez némi segítségre szorul régi barátaitól, Johnny Fontane, a világ legnépszerűbb szalonzene-énekese, aki lemezfelvételeleivel új magaslatokra emelkedik, a washingtoni hatalmi elit kegyeibe férkőzik, és kétes kapcsolatot tart fenn hírhedt alvilági alakokkal, Kay Adams Corleone, aki végül rájön, mi az igazság férje, Michael körül – és el kell döntenie, mi következik ebből a házasságára és gyermekeire nézve, Fredo Corleone, akinek halálára mindmostanáig nem kaptunk teljes magyarázatot, és aki egy átfogóbb, baljós eseményláncolat során árulta el családját.

1955-öt írunk, Michael Corleone éppen véres győzelmet aratott a New York-i gengsztercsaládok között dúló háborúban. Most szeretné megszilárdítani hatalmát, megmenteni házasságát, és törvényes vállalkozásokra alapozni családja jövőjét. Ehhez szembe kell szállnia minden eddiginél veszélyesebb ellenfelével, Nick Geracival, a volt ökölvívóval, aki joghallgatóként csapott fel Corleonéék gorillájának, és semmivel sem kevésbé ravasz és kérlelhetetlen, mint Michael. Kettejük 1955-től 1962-ig zajló hidegháborúja óriási hatást gyakorol Amerika legbefolyásosabb bűnözőire és szeretteikre. 
A keresztapa visszatér New Yorktól Washingtonon át Las Vegasba és Kubába vezeti az olvasót, lebilincselően mesél a huszadik század közepi amerikai alvilágról és a politikai, jogi, szórakoztatóipari szférával való összefonódásáról. Mark Winegardner eredeti hangon és látásmóddal jeleníti meg Mario Puzo legendás szereplőit, miközben maga is ugyanilyen feledhetetlen hősöket alkot. A keresztapa visszatér a saját jogán is írói diadal – mese arról, amit szeretünk, ami után sóvárgunk, amit olykor féltenünk kell: a családról.

A Corleone család   

New York, 1933. A város a nagy gazdasági világválság következményeitől szenved. A New York-i maffiacsaládok fölvirágzottak ebben az időszakban, de a szesztilalom föloldásának közeledtével már készülődik a harc, amely eldönti majd, mely szervezetek emelkednek föl, és melyek néznek szembe erőszakos véggel. Vito Corleone számára semmi sem lehet fontosabb családja jövőjénél. Míg kisebb gyermekei, Michael, Fredo és Connie iskolába járnak, mit sem sejtenek apjuk igazi foglalkozásáról, nevelt fia, Tom Hagen pedig egyetemista, a családfő elsősorban a legnagyobb, Sonny miatt aggódik. Vito üzletembernek szánja, a tizenhét éves, nyughatatlan és forrófejű Sonny azonban másra vágyik: apja nyomdokaiba lépne, hogy részesévé váljék a tulajdonképpeni családi vállalkozásnak.

A keresztapa fia   

Íme, a hírhedt New York-i Bonanno maffiacsalád tündöklésének és bukásának története. Az immár klasszikusként számon tartott A keresztapa fia elsőként nyújtott élethű képet a maffiáról. A történet a századok folyamán számtalanszor gazdát cserélt, más-más idegenek törvényei alá kényszerített Szicíliában kezdődik, amelynek lakói az életben maradás érdekében alakították ki a maguk öntörvényű világát. Ennek szokásait, értékrendjét vitték magukkal az Újvilágba is. Ottani megtelepedésüket nyomon követve bepillanthatunk a huszadik század elejének olaszok lakta brooklyni negyedeibe, olvashatunk a szesztilalom gengsztercsatározásairól, amelyekből a „legfiatalabb keresztapa”, Joseph Bonanno került ki igazi győztesként. Ő és fia áll azoknak az eseményeknek a középpontjában, melyekről a keresztapákat, illetve a döntések és az alkuk legbelső szentélyét is kiválóan ismerő Gay Talese beszámolt, s ezzel egy korábban csak egészen kevesek által ismert világot vitt át az amerikai köztudatba. Mindeddig egyetlen könyv sem tárta fel ilyen részletességgel a viszályok, a vérbosszúk, az izgalmas titkok és a félelmetes személyiségek kíváncsi szemek elől elrejtett szervezetét, amelyet maffia néven ismerünk.

Volt egyszer egy Amerika    

Szenvedélyes harc pénzért és hatalomért. 
Moziban látni, vagy olvasni a Volt egyszer egy Amerikát – nem ugyanaz az élmény. Sergio Leone filmjét Robert De Niro (Noodles) sugárzó személyisége tartja mozgásban, s a majd’ négy órás maffia-történetet elképzelni sem tudjuk nélküle. A film alapjául szolgáló regény, Harry Grey műve viszont éppen abban erős, amiben a mozgókép esendőbb: a belső történések finomságában. Az eposz és a sorsregény furcsa keveréke. Hősei az alvilág mitológiájának héroszai, akiknek igazi nevük fölé nőtt a gúnynevük. Közben pedig csóró zsidó utcagyerekek, akik szeretnének nagykanállal meríteni az élet fazekából. Rajongjunk értük, vagy sajnáljuk őket? Döntsd el tenmagad, nyájas olvasó!

Kemény zsidók   

Volt egyszer egy Amerika, azoké a férfiaké, akik ma már csak a legendákban és néhány idős ember emlékezetében élnek. Ezek a férfiak gengszterek voltak. Zsidó gengszterek. Kemény, félelem nélküli zsidók, az utca urai egy olyan korban, amikor egy zsidó fiú maga alakíthatta a jövőt, mely veszélyes volt, nyílt és szabad. Rich Cohen apja ebben a világban nőtt fel. Családjáé volt az a hely, ahol a Gyilkosság Rt. néven ismert gengszterbanda múlatta az idejét. A Kemény zsidók-ban Cohen az ő történetüket meséli el, és a kor valamennyi legendás gengszteréét (Al Capone, Lucky Luciano, Louis Lepke, Dutch Schulz, Bugsy Siegel, Meyer Lansky). S feltámasztja világukat: a nightklubok és bárok világát, ahol a gyilkosság jobb volt a gyávaságnál, s ahol középkorúvá válni győzelemmel ért fel. Egy olyan világot, mely mítoszt teremtett: a Kemény zsidók mítoszát.